1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

1. biz bizony. neki ugyan beszélhetsz!; én ugyan nem megyek!

2. biz <kérdésben kifejeződő töprengés, türelmetlenség stb. kiemelésére:> vajon? ugyan mit akarhat?

3. <feltételes m kétkedő árnyalatának kif-ére.> keresd föl, ha ugyan még otthon van.

4. nép rég nagyon, ugyancsak. ugyan kiöltöztél!

1. (a kiemelt m-rész után) bár, noha. nem szép ugyan, de megfelel.

2. kissé biz <az előzővel ellentétes közlés kapcsolására:> vagyis, ill. különben, egyébként. [keresett egy fiú] ugyan nem is fiú, inkább már fiatalember.

1. <tiltakozó, méltatlankodó stb. közlésben türelmetlenség kif-ére.> ugyan már!; ugyan, hagyj békén!

2. <biztatás nyomósítására.> ugyan, kóstold meg!

3. <szerény, bátortalan kérés, kérdés bevezetésére.> ugyan mondja meg, kérem, hol az a fiú. | ▸ ugyan bizony ugyan merre jártál?

4. ▸ ugyan úgy-e | csak nem?

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

1. táplálékul szájába vesz és (megrágva) lenyel valamit. hús(leves)t eszik. ▸ annyit eszik, amennyi a bőrébe fér belefér annyit esznek, mint a sáskák ▸ annyit eszik, mint egy madár | ▸ vmeddig valamilyenre eszi magát torkig, betegre eszi magát. | (tn is ) étkezik, táplálékot fogyaszt. naponta ötször eszik.

2. biz valaki v. valami nagymértékben fogyaszt, nyű valamit. eszi a cigarettát; az autó eszi a benzint. | pusztít, mar. a rozsda eszi a vasat. | biz nagy mennyiségben olvas valamit. eszi a könyveket.

3. biz emészt, gyötör valakit valami. eszi a bánat, a gond. | ▸ eszi a fene valakiért, valamiért

4. ▸ eszem | ▸ vajon mit eszik rajta? ▸ abból ugyan nem eszel ▸ nem kér enni ▸ ilyet még nem ettem ▸ azt se tudja, eszik isszák

[ fgr ]